Comments on: Csép Andrea: csak óvatosan a pozitív diszkriminációval!

By: Muzsi

Muzsi — Tue, 27 Feb 2007 08:57:53 +0000

Borboly Csaba jobban tette volna, ha nem szól hozzá a kérdéshez. Nem veszi észre, hogy ugyanazokat a sztereotípiákat használja, amelyek leépítését célozná meg ez az egész kampány. Mi az, hogy szebbik nem? ÉS mi az, hogy jelentkezzenek a miértnél azok a tízen (hosszú í-vel), húszon, (hosszú ú-val) neadjisten harmincévesek, akik szeretnének közéleti karriert elkezdeni? A politikus csávók tizenévesek, kedves Borboly?
“Ma már azt látom nem a végeredményt kell “megerőszakolni”,hanem nagyon sokat dolgozni azon, hogy legyenek jól felkészült, gondolkodni, beszélni és cselekedni képes fiatalok és akkor jöhet az igény a 15%-ra.” – írja az úriember, miközben egyik tulajdonságnak sem adja bizonyítékát. Vajon borbolycsabáknak kell majd eldönteniük, hogy melyik nőből válhat politikus?

By: Borboly Csaba

Borboly Csaba — Sun, 25 Feb 2007 15:06:54 +0000

Csép Andrea a problémát a gyökerénél látja és ott is próbálja kezelni. Az egyetemeken azt tanítják politikus típusok elemezésénél, hogy ennek több típusa van. Magyarán nemcsak az politikus, aki látható vezér szerepet tölt be, hanem az is aki politikai szervező, aki beszédíró, aki háttér szakértő, vagy típusú kevésbé látható szerepeket tölt be.
Ezelőtt egy jó pár évvel azt az álláspontot vallottam, hogy nem baj ha kevés tudás, készség és képességgel rendelkezik egy fiatal, de úgyis érvényesíteni kell a kvótarendszert, vagyis a 15%-os részvételi arányt. Ma már azt látom nem a végeredményt kell “megerőszakolni”, hanem nagyon sokat dolgozni azon, hogy legyenek jól felkészült, gondolkodni, beszélni és cselekedni képes fiatalok és akkor jöhet az igény a 15%-ra.
Ezt látom a nők esetében is, csak úgy valakit betenni az új RMDSZ Operatív Tanácsba, Ügyvezető Elnökségben és más tisztségekre nem tartom jó ötletnek, de azt igen, hogy cselekedni kell helyi szintektől kezdve, hogy a szebbik nem képviselői lehetőséget kapjanak teljesíteni, dolgozni és a karrierlépcsőn valós értéküknek megfelelően haladni.
De egy nő esetében sokkal nehezebb a közéleti szerepvállalás, hisz mindaddig amíg a társadalmi rend, a családi szokások, viselkedésnormák nem változnak meg Erdélyben, addig sajnos ezen nehéz változtatni. Felénk már fiatalkorban is érződik, hogy a lányoknak korlátozott a mozgási lehetőségük, csak ha a közlekedésbiztonságot nézzük, sokszor körülményes egyik városból a másikba folytonosan vonatozni, stoppolni, buszozni, eljárni gyűlésekre, táborokba, könnyedén körbejárni az országot, barátságokat és szövetségeket kiépíteni. Később a hölgyek többségét (persze van egy jó pár pozitív kivétel!) a család, a barát nem mindig támogatja, teremt meg számukra lehetőséget és ösztönzi lelkileg, hogy haladjanak és a közéleti szerepvállalás magasabb fokozataihoz szükséges kapcsolati rendszert, ismertséget, elfogadottságot, eredményeket, hatékonyságot, barátságokat és más fontos viszonyokat hozzanak létre, vagy valósítsanak meg.
Ma egy politikus nem 8 órában „dolgozik” munkanapokon, hanem általában minden áldott nap (ünnepnapokon is!) kora reggeltől, késő estig folyik a munka és az események, rendezvények, gyűlések többsége hétvégén kerül megtartásra, akár Bukarest-Csíkszereda-Várad-Budapest-Vásárhely, vagy sok kis vidéki település, illetve Brüsszel útvonalon zajlik a politikai élet. Minden nap több órát kell utazni, hétköznap és hétvégén is (amíg nem kerül valaki közel a csúcshoz, hogy repülővel, vagy saját gépkocsivezetővel csökkenthesse az utazási órák számát és megpróbáltatásait!). Ezért gyerekek nevelése, esetleg a férjről való gondoskodás ügye ütközhet a karrier által támasztott elvárásokkal. Így a hölgyek többsége jelenleg elsősorban a helyi és megyei szerepvállalás tekintetében ért el eredményeket. A fiatalok számára látok esélyt az országos szerepkörök betöltésére is, akik már ’így fogják szocializálni’ barátjukat/férjüket, hogy képesek legyenek a családi munka nehezét helyettük átvállalni és ők maguk is jó gépkocsivezetőkké válnak, saját autóval.
Láttam olyan beírást, hogy a jelenlegi aránytalan helyzet okozója az RMDSZ, mert néppárti jellegéből konzervatívan viszonyul a hölgyekhez. Ez egy teljesen téves megközelítés, a hiba mindannyiunk „nagymagyar” fejében van, amikor nem adjuk meg a megfelelő figyelmet, elismerést és ösztönzést.
Az pedig egy másik sajátos helyzet, hogy 1989 decemberében az RMDSZ-t férfiak alakították meg, ez egy adottság amit az időfaktor kell majd megoldjon a természetes rekrutáció mellett.
Visszatérve a „lobbi” témaköréhez, nagyon jó, hogy beszélünk erről a témakörről, mert igenis probléma és szükség van változtatásra. Mindannyian tudjuk, azok is akik hivatásos politikusok vagyunk, hogy másként dolgozik egy olyan testület ahol vannak nők is, kreatívabb, egzaktabb, eredményesebb a munka, illetve a hangnem is normálisabb és elviselhetőbb!
Amit tehetünk:
1. beszéljünk a témakörről,
2. ha látunk környezetünkben hölgyeket, akik szívesen dolgoznának a közéletben biztassuk őket és segítsük,
3. biztassuk azokat, akik merik vállalni a politikusi élet akár kezdőlépcsőfokait, ha eredményeke térnek el biztassuk és támogassuk,
4. ha ne netalán bármely fiatal hölgy úgy látja, hogy tízen, húszon, vagy akár harmincévesen szeretne egy közéleti karriert megkezdeni, akkor kérjük jelentkezzen az office@miert.ro e-mail címen!

By: Magyari-Vincze Enikő

Magyari-Vincze Enikő — Sat, 24 Feb 2007 19:25:44 +0000

A pozitív diszkrimináció gyakorlata nem a szakmaiság ellentéte. Olyan eljárásmód, amely esélyt biztosít olyan szakmailag jól felkészült egyéneknek, akik hátrányos helyzetből indulnak valamilyen versenyben vagy egyáltalán, az élet valamilyen területén való érvényesülésben. Sőt, akik el sem jutnak addig, hogy elképzeljék magukról: ők is tervezhetik azt, hogy például vezető pozícióba juthatnak, például a politikában. Hátrányos helyzetüknek több oka lehet, amelyeket ők maguk – mint egyének – nem tudnak ellenőrizni, illetve megváltoztatni. Ezek közül a legmeghatározóbbak: az anyagi helyzet, melybe beleszületnek, valamint az előítéletek azon társadalmi kategóriával szemben, amelybe be-osztályozzák őket például anyanyelvük, bőrszínük, nemiségük, szexuális orientációjuk, életkoruk stb. miatt. Ha például az RMDSZ eldöntené azt, hogy a pozitív diszkriminációt gyakorolja a nőkkel szemben, akkor ezzel nem csak elismerné azt, hogy a szervezet felépítése és működése (például a berkeiben létező szexizmus, macsóság, hímsovinizmus, ahogy tetszik) is felelős azért, mert kevés nő kerül magas politikai funkcióba, hanem biztató üzenetet is küldene a nők fele. Sokan azt mondják: hiába vezetnénk be a kvóta-rendszert, úgysem lesznek nők, akik “politizálni” akarnának vagy tudnának. Most tegyük félre az olyan kérdéseket mint: a vezető funkciókban levő férfiak mennyire felkészültek szakmailag, avagy milyen összefüggés van politizálási kedvük és szakmai tudásuk között, és gondoljunk bele abba, hogy nem-e lenne több nő-jelentkező ezen a téren, ha az RMDSZ hitelesen azt jelzi, hogy nő-barát politikát (is) folytat. Emellett, persze, a pozitív diszkrimináció nem merül ki a kvóta-rendszerben. Ebben az esetben azt is jelenti, hogy időt, pénzt, energiát fektetünk be olyan programokba, amelyek megváltoztatják az emberek gondolkodásmódját a nők politikai szerep-vállalásával kapcsolatban és támogatják a nők körében a politikai szerepléshez szükséges kompetenciák megszerzését. Nem azért, hogy “a nő is megjelenjen valamilyen kimutatásban”, hanem azért, hogy felszámoljuk a nők és férfiak közti egyenlőtlenséget (mint a társadalmi igazságtalanság egyik formáját) és ezáltal, esetleg, változást indítsunk el a politizálási stílusban és abban, ahogyan meghatározzuk a közéleti/ közösségi problémák prioritásait.

By: frodo

frodo — Fri, 23 Feb 2007 09:55:50 +0000

Geréd Beatrix – statisztikai hivatal alelnök
Horváth Anna – integrációs minisztériumi államtitkár

Vannak azért nők. Sőt, ha az elvégzett munkát nézzük, lehet, hogy többet dolgoznak.

By: kövi sára

kövi sára — Fri, 23 Feb 2007 01:51:10 +0000

hadd becézzék a nőket, akár névtelenül is. az údemerre pasik uncsik, öregek (agyilag) és már rég lejárt a szavatossági idejük.

By: Tollas Anya

Tollas Anya — Thu, 22 Feb 2007 20:20:45 +0000

mőj, aláíratlan interjúkat készítő fijatalokkkk!!! Az Andikákat Andreának szólíccsátok, a kétgyermekes családanya Bíró Rozáliát meg csk úgy simán leRozizzátok… biztos hogy jól van ez így?
s itten még állítólag főként a nőkért lobbiztok, aszongyátok, hát szólítanátok vajegyszer egy férfiudemerést Gyurinak, vagy Bécinek?

By: malacka

malacka — Thu, 22 Feb 2007 17:49:40 +0000

Nagy Ágnes a Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja – Bukarest, banki szakma (köztudottan nem nőkedvelő, hogy elegánsan fejezzem ki magam), Szarka Edit a Számvevőszék tagja (szintén férfiak által uralt terület) – minden szempontból központban lévő, fontos poziciót betöltő nők. Őket is meg lehetne kérdezni erről-arról…

By: Szurkapiszka

Szurkapiszka — Thu, 22 Feb 2007 16:30:32 +0000

Nem megyénkénti kiértékelésről beszélünk. Arról sem, hogy bárkit is fel kellene áldozni az esélyegyenlőség oltárán, és határozottan nem egy markáns és eredményes képviselőt. Igenis vannak olyan RMDSZ politikusok, akik jobban tennék, ha visszatérnének alapfoglalkozásukhoz.

A vidéki önkormányzati testületekben – amint Maros megye esetében látható – nem szükséges a pozitív diszkrimináció, ott ugyanis „helyzetben” vannak a nők. Az RMDSZ központi vezetésében, ellenben, talán nem ártana. Mert ha a nők hatékony önkormányzati munkát tudnak kifejteni, hatékonyak lehetnek felsőbb szinten is.
A szakmai inkompetencia bárki esetében kizáró jellegű kell(ene) legyen.

De vessük el a pozitív diszkrimináció elvét. Megalázó. Alkalmazzuk – és ne csak hangoztassuk – a szakmai kompetencia elvét.

By: Dénes Judit

Dénes Judit — Thu, 22 Feb 2007 14:44:19 +0000

Hogyan pontoznád az Operatív Tanács döntését (EU parlamenti választások lista) abból a politikai szempontból, hogy az állam és az egyház “kéz a kézben” járnak?